Keresés a honlapon

MENÜ

Üzenőfal


Név:

Üzenet (max. 100 karakter):


Szavazás




BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Az Ajaki Tűzoltó Egyesület rövid története

 Írásunk külön engedély nélkül forráskénti megjelöléssel felhasználható!

Jónás Sándor Ajak község falusi kovácsmesterét 1923-ban a Járási Tüzrendészeti Felügyelőség megbízásából megkereste Máca Endre kisvárdai lakos, akkori tüzrendészeti felügyelő, hogy alapítsa meg az Önkéntes Tűzoltó Testületet. Az akkori település előljárói nem támogatták az ötletet.

1928 márciusában kapott az egyesület egy Mátrai és Társa gyártmányu kocsifecskendőt, amivel a müködésük kissé könnyebbé vált. Egy 800 literes szesztartály képezte a lajtot, amivel olykor versenyekre is eljártak. Kezdetben Kisvárdáról jártak ki oktatni a tűzoltókat, majd a legelsőnek oktatottak kezdték el a fiatalabbakat oktatni.

A "felszabadulásig" elég nehezen ment az egyesület előre, de ezután már könnyebb dolga volt. Az akkori vezetés létrehozta a községfejlesztési hozzájárulást, igy lehetőség nyílt arra, hogy a Községi Tanács VB segítse a testületet. Ruhát kapot minden tűzoltó, a felszerelések szépen rendbe lettek szedve, karba lettek tartva, és egyre több rendezvényen részt vettek. A "felszabadulás" előtti idkőkben 7 öltöny ruhával rendelkezett az egyesület, utána pedig további 17 ruhát kaptak. A ruhák között volt olyan amit a Járási Tüzrendészeti Felügyelőség adott, és volt olyan amit a Községi Tanács a Községfejlesztésből vett. Ekkor már 35 fős létszámmal müködött az egyesület. Ekkoriban hangosbemondón keresztül tájékoztta a lakosságot a tűzmegelőzési feladatokról, és propaganda szöveg is sokszor elhangzott.

A 60-as években az akkori parancsnok Gubik József, elindította az iskolásokból szerveződött uttörő tűzoltókat, akiknek az oktatását ő maga illetve szaktanárok végezték. Ekkor már működött tűzrendész bizottság, és ugynevezett utcafelelősöket neveztek ki. Tavasszal és ősszel különösen az állami épületeket felülvizsgálták, és cséplési időszakban ellenőrzéseket tartottak. A 80-as évek elején 31 fővel rendelkezett a testület, a müködéshez a tárgyi felszerelések is biztosítottak voltak. Ekkor a testület együtt müködött a rétközberencsiekkel. Mindkét településen voltak saját eszközök, de ha segítségre volt szükség egymást mindig megtalálták. A felszerelés Ajakon akkoriban egy 800 l/perces kismotorfecskendő, 1 kocsifecskendő, és 1 vizes lajt volt. A felszerelések és a szertár állapota megfelelő volt, és karba volt tartva. Ekkor az egyesületet az ajaki és a pátrohai termelőszövetkezet is támogatta.

A 80-as évek végén kezdett az egyesület szervezettsége széthullani, a tanfolyamokat, továbbkébzéseket egyre ritkábban, a közgyüléseket, vezetőségi üléseket egyre hiányosabban tartották meg. Az akkori politikai helyzet is egyre kilátástalanabb lett. A parancsnok ekkor Dobrai Balázs volt. 90-es évek elején az összehívott közgyülések a tagok távolmaradása miatt elmaradt. Ekkor már az egyesület tagjai zömében az akkori GAMESZ dolgozóiból tevődött ki. Éves munkatervvel nem rendelkeztek, propaganda feladatokat nem végeztek. A Termelőszövetkezet területére Tűzoltási Tervet készítettek.

Az egyesületről utolsó feljegyzésben az állt, hogy 96-évben a tagjainak létszáma 9 fő volt, és zömében a polgármesteri hivatal közhasznu munkásaiból állt. Jelenlegi formában 2008. november 5.-én alakult Ajaki Tűzoltó Egyesület elődjének tartja az Ajaki Önkéntes Tűzoltó Testületet, amely 1923-ban alakult. Céljaival, feladataival egyetért, és törekszik az elődök munkásságát továbbvinni, ezzel is biztosítva a település tüzvédelmét.

Rubóczki Zoltán ftörm parancsnok

 

 

 

 

Információ Ajak Nagyközségről

 

 

 

 

AjakNyíregyházától 42 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthető: a 4-es számú főút, valamint a Budapest–Záhony vasútvonal mentén helyezkedik el.

Történelem

Szalagtelkes, többutcás község a Nyírség szélén, Kisvárdától délre. A megye egyik legrégebbi települése. Neve személynévből származik, erre utalnak az Oyk, Ayk előfordulások. A testrésznevekből (ajak) való személynévadás az Árpád-kor elején gyakori volt.
A borsovai várispánság területén feküdt. Első említése 1270-1272-ből származik, az 1322-ből való adat várbirtok voltát valószínűsíti. IV. László, mint a királyra szállott birtokot a Balog-Semjén nb. Mihálynak adományozta, de 1299-ben felét már a Gut-Keled nemzetség birtokolta. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakon kunok is birtokoltak, akik a XIV. század első felében szívódtak fel a magyarságba.
Ajak határának északi fele a Rétközben terül el. A település négy részből áll: Nagyajak vagy Magyarvég, Faluderék, Kisajak, Tótvég.

Építészeti-kulturális emlékek

Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a XIII-XIV. századra tehető. Az első említés a templomról 1332-35-ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A török átvonulás idején, 1681-ben a templom egy része elpusztult. 1773-76 között a templomhasználati per után a reformátusok tulajdonában maradt. 1786-ban került sor helyreállítására, eredeti tervek alapján. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású középkori eredetű templom, tető feletti kis toronnyal. A főhomlokzatból négyzetesen kiugró nyeregtetős, ajtószárny nélküli bejárati csarnokkal. Felette kör alakú világítóablakkal. A templomhajó déli falán három, a szentély hátsó falán két keskeny résablak van.
A katolikus lakosság a templombirtoklási vita után határozta el templomuk felépítését. Egyhajós, keletelt, késő barokk stílusú templom, homlokzat előtti toronnyal. Mai alakját a XIX. században nyerte el, ekkor építették hozzá a tornyot és a sekrestyét. A görög katolikus templom 1858-ban épült.
Ajak község népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. Az ajaki népviselet nem a külvilágnak szólt, mindig csak a községen belül hordták.
A Bocskai úton, a műemlék templom mellett található a település 700 éves fennállásának ünneplése alkalmából állított emlékmű. A helyi temetőben áll a II. világháborúban elesettek emlékműve, neveik feltüntetésével.

Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

A Kisvárda-Záhony térségében lévő község lakosságának túlnyomó többsége a központi belterületi részen él. A lakosság 4331 fő, melyből 1990 aktív korú. Iskolai végzettségük szerint: felsőfokú végzettséggel 119 fő, középfokúval 336 fő rendelkezik és 1260 fő szakképzett.
Az egészségügyi ellátást 2 körzeti orvos biztosítja. A közművelődési-szórakozási jellegű intézmények közül művelődési ház, mozi, könyvtár és sportpálya áll helyben rendelkezésre. A civil szervezetek közül megemlítendő a sportegyesület, mely alapítványi formában működik, illetve aktív tűzoltó egyesület és polgárőrség is működik a településen.
A település közúti közlekedési viszonyai jók, a 4-es számú főútvonal mellett helyezkedik el és a Záhony – Budapest vasútvonal közvetlenül érinti.
Posta, gyógyszertár, gázcseretelep, benzinkút és TÜZÉP-telep áll a lakosság rendelkezésére.

Ajak Nagyközség Önkormányzata elérhetőségek:

Cím: 4524 Ajak, Ady Endre út 25.
Tel: 45/455-055

Email: ajakhiv@freemail.hu
Web: 
www.ajak.hu




Móra Ferenc:
Tûzoltó gyerekek imája

Édes jó Istenünk, éjszakád leszálott
Szárnya alá fogta az egész világot.
Alszik a napocska, alszik a szelecske,
Az eresz alatt ficserélõ fecske.

Alszik a sarokban a nádparipa is,
Lehunyta szemeit a bodor baba is.
Alszik meseország, alszik falu város;
Szerteszét az álom pillangója szálldos.

Falunak, városnak pihentetõ álmán
Csak apukánk virraszt csendes õrszobáján.
Barázdás homlokát a tenyerébe hajtja,
Gondolatban, a mi orcánkat simogatja.

Jaj, de, hogy riad fel, ha harang kondul,
Hogyha tûz-muskátlit látni a toronybul!
Jaj, hogy kell sietnie, mindent elfeledni.
A halál szérûjén áldott harcra kelni.

Édes jó Istenünk, világ virrasztója!
A mi apukánknak légy oltalmazója!
Tolvaj szikrácskákat mind ki oltogassad,
Alvó szelek szárnyát lekötözve tartsad,
Hogy a tûz muskátlit ne nyisson....
Hogy apukánkat, reggel, ölelhessük itthon!




Felhőkép